Aznap éjjel Declan fél órát várt a földszinten, reménykedve, hogy bármiféle életjelet hall Elenától fentről. Amikor a csend tovább húzódott, hosszan felsóhajtott, megrakott egy tányért Elena kedvenc ételeivel, és felvitte a lépcsőn.

Kopp, kopp, kopp...

Odabent Elena annyira belemerült a festésbe, hogy Declan kopogását egyáltalán nem is hallotta.

Aprólékos gonddal festette meg Hazel szempilláinak m