„Hahh – hahh –” Elena kapkodva, nehezen vette a levegőt, ahogy kirohant a galériából.

Alighogy kiért a szabadba, máris a levegőért kapkodott, de cseppet sem érdekelte, milyen közel jár az összeomláshoz.

Csak az a távoli árnyék számított – átverekedte magát a forgalmas tömegen, tekintete az alakra szegeződött, és vakmerő önkívülettel sprintelt utána, ahogy az egyre távolabb került.

– Declan! Declan