***Hazel***

Késő délutánra az épület úgy dönt, hogy én vagyok a szórakoztató műsor.

Finoman kezdődik. Mint mindig.

Egy szünet, mielőtt valaki hozzám szól. Egy pillantás, ami túl sokáig elidőzik. A hangok elhalkulnak, amikor elmegyek mellettük, aztán újra felerősödnek, amint távolabb érek. Az a fajta figyelem, ami inkább kalkuláció, mintsem kíváncsiság.

Blair kirúgása nem csak hullámokat vert – egy