***Hazel***

Léptek visszhangzanak halványan a folyosón.

Nem sietős. Kimért léptek.

Ösztönösen kihúzom magam, és elsimítom a kezemmel a kabátomat, mintha a testtartásom önmagában képes lenne megvédeni.

– Bármi történik – mondja Jocelyn a foga között –, te egy szót sem szólsz többet. Egy szót sem. Hagyd, hogy Preston beszéljen.

Bólintok.

Az ajtó ismét kinyílik.

Ezúttal a gondnok nincs egyedül.

És a