***Hazel***

Mire elüt a fél hat, a fejem olyan, mintha tele lenne tömve vattával.

Befejezem, amit csinálok, mert én ezt csinálom. Bezárom a lapokat. Átirányítom az utolsó hívást is. Rendbe rakom az asztalt, ami mintha sosem akarna rendben maradni, akármilyen gyakran is teszem helyre.

Amikor felállok, Jocelyn azonnal felnéz.

– Jól vagy? – kérdezi, bár már tudja a választ.

– Vissza kell mennem a reh