***Gideon***

Az ajtó becsukódik a polgármester mögött, és az azt követő csend nem megkönnyebbülés. Nem nyugalom. Az a fajta csend, ami zümmög; terhes mindattól, amit az imént mozgásba hoztunk.

Egy pillanatig csak állok ott, nézem az üres ajtónyílást, majd Prestonra pillantok.

Ő már újra munkához látott. Egyik kezében telefon, a másikban tablet, a hangja mély és éles, ahogy elkezdi kiadni az utasít