Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

– Örülök, hogy ébren vagy és jól nézel ki. Megijesztettél minket, Dahlia... – szólalt meg Henry, amire Sara elkapta a tekintetét a húgáról, hogy az övével találkozzon, próbálva figyelmen kívül hagyni az árnyúr kéretlen, mégis megnyugtató érintését és közelségét, aki nem volt hajlandó leszállni a hátáról. Egy elismerő bólintással nyugtázta a fivérét, nem bajlódva holmi udvariaskodással vagy formali