Aznap este, miután órákon át aludt, Kaelen végre felébredt, és egy kórteremben találta magát. Abban a pillanatban, ahogy kinyitotta a szemét, egy döbbent hang csendült fel.

– Micsoda? Nem haltál meg, Vance?

Kaelen tekintete követte a hang forrását, és megállapodott a mellette ülő Cecilián, aki kábult arckifejezéssel meredt rá.

– Mi az? Csalódtál, hogy élve látsz? – csattant fel Kaelen.

– Khm. Ööö,