Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Sutton hamar észrevette a változást mindenki viselkedésében. A szeme sarkából látta, ahogy a távolban néhány előkelőség sajnálkozó pillantásokat vet – nem rá, hanem Felixre. Mintha valami szörnyűséget követett volna el, ami biztosan Felix csődjéhez vezetne.

A teremben szóló zongoraszó nyugtató volt, de a Suttont körülvevő emberek úgy érezték magukat, mintha Felix gyászindulóját hallgatnák.

– Heh,