Arthur, a bűntudat legkisebb szikrája nélkül, továbbment, és kigúnyolta Cordeliát: "Hagyd abba a színlelést. Nyilvánvalóan kitértél előle, mégis úgy csinálsz, mintha megsebesítettelek volna.

Ki tanította ezt neked? Mostantól ne mondd senkinek odafent, hogy én vagyok az apád. Csak mondd azt, hogy a Mercer család örökbefogadott lánya vagy, esetleg egy távoli rokon – ahogy tetszik. Csak ne valld be,