A képernyő csendben Cordelia szemszögébe váltott.

Olyan magas platformon állt, ahonnan Oakhaven felét be lehetett látni, az alant sétáló gyalogosok pedig hangyányinak tűntek.

A csend szinte szürreális volt, mintha maga az idő is megállt volna. Még a legapróbb neszt sem lehetett hallani.

Cordelia egyszerű, elegáns fehér ruhát viselt, egyik keze könnyedén pihent a korláton, miközben a tető szélén eg