Camilla szeme lassan kinyílt, a feje úgy lüktetett, mintha egy dobszóló szólt volna a koponyájában. Néhány percig csak feküdt ott zavartan, mire erőt tudott venni magán, hogy felüljön az ágy szélére. Megnézte az időt – majdnem tíz óra volt.

'Megint elkéstem. De kit érdekel? Úgyis felmondok' – gondolta magában Camilla.

Camilla haja egy kész káosz volt az előző éjszaka után, ahogy kikelt az ágyból.