HAZEL

Lassan, mintha egy hosszú, nehéz álomból ébrednék, a szemem kipattant. A szobában csend honolt, de az első dolog – vagyis inkább az első személy –, akit észrevettem, Declan volt. Az ablaknál állt, a háta kissé meggörnyedt, a telefonját a füléhez szorította. A testtartásában feszültség látszott, az a fajta, ami egyértelművé tette, hogy a beszélgetés, amit éppen folytat, nem alakul jól. A váll