HAZEL

Újabb nap, újabb kifogás, hogy miért ne menjek be a kórházba. Nem vitt rá a lélek, hogy szembenézzek egy beteggel, a szemükbe nézzek, és azzal a begyakorolt mosollyal kínáljam meg őket, azt mondva, hogy minden rendben lesz, miközben a valóságban a saját életem is darabjaira hullott körülöttem. Süllyedtem, és úgy tűnt, semminek sincs már értelme.

A kanapén elnyúlva, egy félig üres vizesüvegge