Sylvia szemszöge

Dominic kérdése miatt még jobban úrrá lett rajtam a pánik. Megszorítottam a kezét, hogy magamra vonjam a figyelmét, de nem reagált. Éles tekintete Rowanre szegeződött, mintha a szemükkel vívtak volna csatát.

A feszültség fojtogató volt. És hiába sütött fenn a nap, én fáztam.

Mindig úgy érzem, csapdába estem kettejük között, de ez most több volt puszta csapdánál.

– Dominic, menjünk