Elara:

Olyan volt, mintha egyetlen ember lettek volna, egyszerre kiabáltak és káromkodtak, miközben Aurelia intett, hogy üljek le a sötét hikorifa karfás, fekete székbe, ő maga pedig a fali italosszekrényhez lépett, és kitöltött egy tisztességes adag whiskyt, miközben Rocco és Zade az ajtófélfának támaszkodtak.

„Elara, kicsim, m-mondd el nekik, amit az e-előbb nekem mondtál” – mutatott felém a más