Thalia:

Visszarezzentem a selymes sötétségen át lüktető, ritmikus dobszótól, és pörögtem a fekete folyadékban, belélegezve a friss óceáni szellőt. A dobok ritmikus ütései egyre hangosabbak, súlyosabbak lettek, akár egy pulzus. Mennydörgés hasított végig a hullámzó sötétségen, és egyszerre csak határozottan álltam egy halványan megvilágított ivócsarnokban, amelyet kézzel faragott padok, agancsokbó