Elodie szemszöge

A reggeli fény szinte megvakított a függönyökön keresztül, amikor felébredtem.

Hosszú idő óta először könnyűnek éreztem a mellkasomat reggel, nem volt meg a szokásos nehézség, és nem kellett másodpercekig nyugtatnom a hevesen verő szívemet.

Már eleve nyugodt volt.

Halványan elmosolyodtam, és leengedtem a lábam az ágyról, körbepillantva a szobámban. Szép volt, de olyan lusta voltam