Elodie szemszöge

Nem tudom, pontosan mire számítottam, amikor elléptem Selina ajtajától, de az biztos nem az a csendes, megalázó bénultság volt, ami a fapadlóhoz láncolta a lábamat.

Az ajtó mögül kiszűrődő hangok eleinte halkak voltak, de összetéveszthetetlenek, és minden ösztönöm azt sugárta, hogy menjek el, hagyjam meg a magánszféráját, tegyek úgy, mintha semmit sem hallottam volna. Ehelyett csa