Elodie szemszöge

A másnap reggel valahogy könnyebbnek tűnt a szokásosnál.

A napfény beáradt a konyhába, felmelegítve a fapadlót, de még mindig éreztem a tegnap éjjel felfedezettek utóhatását.

Az aranyló sugarak megcsillantak az öreg tölgyfa asztal peremén, és a teám gőzét apró, táncoló szellemekké változtatták, mielőtt azok semmivé foszlottak volna.

Kiernan és én szinte némán mozogtunk, mindketten