Elodie szemszöge

Az ibolyakék fény nem csupán egy szín volt; súlya volt. Olyan érzés volt, mintha egy nagyon mély, nagyon hideg óceán fenekén állnék, miközben valaki lassan kiszívja a levegőt a tüdőmből.

Valahányszor az üveghenger padlója lüktetett, rángatást éreztem a mellkasom közepén, pont ott, ahol a Horgony szikrája élt.

Ritmikus, gyötrelmes kivájás volt – dobbanás-húzás, dobbanás-húzás.

88 b