Elara szemszöge

Zihálva kapok levegő után, kipislogva a csípős, klóros vizet a szememből. A szívem a bordáimnak verődik, úgy visszhangzik a fülemben, mint egy őrjöngő dob. Lenyűgöz az a sebesség és erő, amellyel Draken megmentett. Az egyik másodpercben még a jeges mélységbe süllyedtem, a ruháim nehéz szövete a fagyos sötétségbe húzott le, a következőben pedig menyasszonypózban tart a széles mellka