Elara

„Apu!”

Zev leugrott a székéről, sietségében majdnem mindenfelé fellőve a tejet – de egy néma pillantásomtól megállt, elpirult, és óvatosan letette a poharát. Csak ezután viharzott az apja felé.

Egy ritka mosoly érintette meg Draken ajkait, ahogy leguggolt, és kitárta a karjait Zev felé. Amikor a kisfiú elérte őt, felemelte és megpörgette a levegőben, amitől apró kuncogások kórusa szállt át a