Elara

Draken és én kiszálltunk az autóból, és a terjeszkedő birtok felé fordultunk, amely az emberi elnök otthona volt. A mellkasom még mindig fájt egy kicsit a sebtől, a varratok már régen eltűntek, de a fájdalom megmaradt. Mellettem Draken észrevétlenül a bal oldalát kímélte, amikor mozgott, a mellkasán lévő lyuk még mindig gyógyulóban volt.

Most már elég jól voltunk – a gyorsított gyógyulásunk