Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Beckett a barlang bejáratán beszűrődő szürke fényre és az odakint valahol csöpögő víz hangjára ébredt. Legalább nem esett az eső. Nem, az már este fél kilenc körül elállt. Mindig is szerette az eső utáni napokat, mindennek friss és új illata volt. De nem akkor, amikor egy kibaszott dzsungelben ragadt, mert a mai nap forró és gőzölgő lesz, ahogy a víz a hőségben felszáll a dzsungel talajáról. Örült