– Ne gondolkozz – mondta a testéhez simulva, forró lehelete a punciját érte. – Csak érezz.

Az íze elárasztotta a száját, édesen és pézsmaillatúan, és minden csepp önuralmára szükség volt, amit csak birtokolt, hogy ne falja fel úgy, ahogy akarta. Hogy ne szorítsa meg a combjait olyan erősen, hogy kék foltokat hagyjon rajtuk, hogy ne feszítse még tágasabbra a lábait, és ne tartsa ott őket széttárva,