Simon enyhén összevonta a szemöldökét, sötét, intelligens szemeivel az arcomat fürkészte. Úgy tűnt, mintha a szavaim mögötti igazságot mérlegelné, próbálva átlátni a nyugodt külsőmön, hogy megtalálja, milyen titkokat rejtegetek. Teljesen mozdulatlanul ültem, csendes, megingathatatlan mosolyt tartva az ajkamon, hagyva, hogy tanulmányozzon, anélkül, hogy az idegesség legkisebb jelét is mutattam voln