Azt hittem, Agnes süteményt süt, miközben rám vár, hogy hazaérjek. Miután átvettem a cipőmet, megkönnyebbülten láttam, hogy a hallban senki sincs.

Amikor beléptem a konyhába, Agnes meghallotta a neszemet, egy pillanatra megdermedt, majd felkiáltott:

– Te jó ég, Addie! Miért jársz ilyen nesztelenül? Majdnem rám hoztad a szívbajt!

Agnes a mellkasát veregette, miközben rám nézett.

– Épp most értél ha