Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Nolan elmosolyodott. Olyan volt, mintha csak egy tavaszi szellő fújt volna át a szobán.

– Én vagyok az.

Tessa a kimerültségtől pislogott. – Nagyon sajnálom, hogy megint zavarom.

Nolan megveregette a vállát, és így szólt: – Szívesen. A férje hozta be önt ide.

Ezt hallva az arckifejezése elhidegült, miközben kihúzta magát. Többé nem akart Desmond közelébe kerülni.

Desmond összeráncolta a homlokát, é