Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Nolan elmosolyodott. Olyan volt, mintha csak egy tavaszi szellő fújt volna át a szobán.
– Én vagyok az.
Tessa a kimerültségtől pislogott. – Nagyon sajnálom, hogy megint zavarom.
Nolan megveregette a vállát, és így szólt: – Szívesen. A férje hozta be önt ide.
Ezt hallva az arckifejezése elhidegült, miközben kihúzta magát. Többé nem akart Desmond közelébe kerülni.
Desmond összeráncolta a homlokát, é