SIENNA

Amikor hazaérünk, Nadia még mindig Milával van. Amint a tekintetünk találkozik, felém rohan, és szorosan megölel.

„Gael mindent elmondott. Átváltoztál?” – motyogja a nyakamba.

„Igen.” – A torkom elszorul.

Még mindig szürreálisnak tűnik.

„Annyira örülök neked, Sia. Tudtam! Tudtam, hogy csak későn érő típus vagy.” – suttogja sírástól fátyolos hangon.

Rájövök, hogy sír, ezért megveregetem a há