MILA

„Akarom.” – nyögöm. – „Most rögtön.”

Lorenzo hümmög egyet nedves ölemnek dőlve, mielőtt fölém hajol, és a homlokát az enyémnek támasztja.

Forróság lüktet köztünk. Lélegzem, kezeim a csupasz mellkasára vándorolnak. Elektromos áramütés fut végig a testemen, amitől felé homorítok.

Lorenzo orra gyengéden az enyémhez dörgölőzik. „Biztos vagy benne?”

Az vagyok? – tűnődöm, miközben lágy szemeibe néz