MILA

„Mila.” – zihálja Lorenzo, és a kezei közé fogja az arcomat. „Jól vagy. Te- - -”

„Nem fogsz választani köztünk.” – motyogom erőtlenül, a szám még jobban kiszárad.

„Rendben vagy.” Nem figyel. A szeme felcsillan, ahogy lehajol, és a homlokát az enyémnek támasztja. „Jól vagy. Most már minden rendben van.”

A doktornő megszólal: „Alfa, hadd- - -”

„Nem.” – bukik ki belőlem, visszanyerve egy kis erő