Roderick szemszöge

"Gyerünk! Indulás, AZONNAL!"

– kiáltottam a feleségemnek és a lányomnak.

A fenébe! Lyrára néztem, arra a gyerekre, aki megkövülten ült a hátsó ülésen, mozdulatlanul. A megbánás hulláma öntött el – nem lett volna szabad belekevernem ebbe a zűrzavarba. Most meg túlságosan is be volt ijedve ahhoz, hogy egyáltalán megmozduljon. Túl késő, minden túl késő volt már. Bármi is történjen,