Zara szemszöge

Lyra sikolya hasított bele a levegőbe.

A teste előrebillent. Kezei a semmibe markoltak. Az ág, amit húzott, letört a kezében.

Aztán zuhant.

A karjai csapkodtak. Próbált elkapni valamit. Bármit.

De nem volt mibe megkapaszkodni.

A föld felé zuhant. Az odalent várakozó öt hegyi oroszlán felé.

– Valaki leesett! – sikoltozott egy hang egy másik fáról.

– Úristen! Ki az?!

– Az Lyra! Lyra