Vincenzo szemszöge

Abban a pillanatban, ahogy megláttam, hogy Bruno testtartása megváltozik, valami hideg kúszott az ereimbe, és minden ösztönöm, amit tinédzserkorom óta csiszoltam, ordítva ébredt fel.

– Fogd meg! – mondtam Vivianának.

Már mozdult is közelebb, kinyújtott karral.

Óvatosan megfordítottam Roccót, és felemeltem felé. – Maradj a mamával!

– Mi történik? – kérdezte tágra nyílt szemekkel,