Viviana szemszöge

Eleinte nem hallottam a lépteit.

Csak a saját szívverésemet hallottam, egy fájdalmas, kétségbeesett dobogást a tenyerem alatt, ahogy a hideg márványpadlón guggoltam, próbálva összefogni magam darabkáit, mielőtt szétrajzanak.

Aztán meghallottam a hangját: – Viv?

Melegen és aggódva szólt, pontosan úgy, amire nem voltam felkészülve.

Összerezzentem, és felnéztem.

Vincenzo néhány lépé