Viviana szemszöge

A várakozás önmagában is felért egyfajta erőszakkal.

Ezt eddig nem is sejtettem, egészen addig, amíg a napok el nem kezdtek elmosódottan tovatűnni a rutinok és a csendek, az óvatos pillantások és a befejezetlen beszélgetések tengerében. A telefonom minden rezgésére kihagyott a szívem egy ütemet. A kapu közelében lelassító minden egyes ismeretlen autó láttán megmerevedett a gerin