Viviana szemszöge

Silvia délután jött be a szobámba. Nem tudtam bemenni dolgozni. Tudtam, hogy akkor sem lennék képes a munkára, ha akarnék. Csak küldtem egy gyors üzenetet Ginevrának, hogy kiveszem a mai napot. Aztán egyenesen hazajöttem, miután kitettem Roccót az iskolánál.

Ezúttal nem zártam be az ajtót. Nem tudtam, miért. Talán egy részem azt akarta, hogy Vincenzo bejöjjön, és mondjon valamit.