Viviana szemszöge

Későre járt, amikor az esemény után végre hazaértem.

A házban az a fajta különleges csend uralkodott, amely csak egy hosszú nap után következik be: a fények tompák voltak, a léptek elhalkultak, a hangok leereszkedtek, mintha maguk a falak is elfáradtak volna. Az ajtó közelében lerúgtam a cipőmet; a testem olyan helyeken fájt, amiket eddig észre sem vettem, és az adrenalin lassan