Viviana szemszöge

– Tényleg azt gondoltad, hogy meg akartalak ölni?

A hangja nem emelkedett fel.

Nem keményedett meg.

Megtört.

És ez valahogy jobban fájt.

Nem válaszoltam azonnal. Mert az igazság nem csak egy mondat volt. Öt évnyi, a bőröm alá fészkelt félelem volt.

– Már amúgy is el akartam menni – mondtam végül fojtott hangon. – Még a robbanás előtt.

Vincenzo nem mozdult. A szemeit le nem vette