Viviana szemszöge

Firenze éjszakai levegője hűvösen érintette a bőrömet, ahogy Emilio autója begördült a Villa elé.

Jócskán elmúlt éjfél, és a város már elcsendesedett. Az utcai lámpák lágy, aranyló tócsákat vetítettek a járdára, és a hosszú, fárasztó este után a világ végre mozdulatlannak tűnt.

Emilio leállította a motort, és könnyed mosollyal nézett rám.

– Nos – mondta az ülésén hátradőlve –, ez