Vincenzo szemszöge

Az orvos szavait követő csend súlyosabbnak tűnt mindennél, amit valaha tapasztaltam, mintha a levegő besűrűsödött volna a szobában, és úgy nehezedett volna a mellkasomra, hogy alig kaptam rendesen levegőt.

Nem mozdultam. Nem szólaltam meg. Mert legbelül még mindig próbáltam feldolgozni azt, amit ma megtudtam.

Terhes volt. A mi gyermekünkkel. Újra.

Aztán megszólalt.

– Ez nem tört