Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Lachlan
– Oké – suttogja.
Áthidalom a távolságot, a számmal birtokba véve a száját, és azon kapom magam, hogy teljesen elveszem az ajkai érintésében, az illata pedig még a tábortűzét is elnyomja.
Kinyitom a szám, a nyelvem az alsó ajkához csúszik. Meghalok, hogy megtudjam, hagyja-e elmélyíteni a csókot, hogy kideríthessem, milyen az íze.
*Lefogadom, hogy édes, mint a vanília vagy az őszibarack,* g