Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Lachlan

– Oké – suttogja.

Áthidalom a távolságot, a számmal birtokba véve a száját, és azon kapom magam, hogy teljesen elveszem az ajkai érintésében, az illata pedig még a tábortűzét is elnyomja.

Kinyitom a szám, a nyelvem az alsó ajkához csúszik. Meghalok, hogy megtudjam, hagyja-e elmélyíteni a csókot, hogy kideríthessem, milyen az íze.

*Lefogadom, hogy édes, mint a vanília vagy az őszibarack,* g