Beckett

Olyan apró a karjaimban.

Elfelejtettem, milyen érzés. Ahogy hozzám simul, ahogy a hajának olyan illata van, mint annak a levendulás cuccnak, amit a zuhany alatt használ. Úgy ér, mint egy ütés a mellkasomra. Annyira hiányzott ez. Ő hiányzott.

Remeg, az arcát a mellkasomba fúrja, én pedig nem tudok mást tenni, csak ölelni. Egy szót sem szólok. Semmit sem mondhatnék, ami helyrehozná azt, ami