Savannah

Amire a műszakom végül véget ér, a testem teljesen kiüresedettnek érzem.

Nem üresnek. Nem zsibbadtnak. Csak vékonyra horzsolódottnak, mintha minden idegemet nyersre dörzsölték volna az éberség órái, amelyek sosem csaptak át igazi vészhelyzetbe, de sosem is enyhültek. Ez a köztes állapot rosszabb a káosznál. A káosznak vannak szabályai. A káosznak van ritmusa.

Ebben viszont csak várakozás