Savannah

A bokáim úgy néznek ki, mintha éjszaka valaki túltöltött vizeslufikra cserélte volna a lábaimat, és a legrosszabb az egészben, hogy még csak drámázni sem tudok rajta, mert Corbin abban a pillanatban észreveszi, ahogy becsoszogok a konyhába. Az arca felveszi azt a lágy, óvatos kifejezést, amit olyankor szokott, amikor segíteni akar, de nem akarja éreztetni velem, hogy üvegből lennék.

– Ülj