Beckett

Mire zsebre teszem a telefonomat, és elindulok a tornácon, Harlow már elindult felém, azzal az arckifejezéssel, amit akkor ölt magára, amikor húsz láb távolságból leolvassa az egész hangulatomat, és egyetlen szóra sincs szüksége ahhoz, hogy tudja: irritált vagyok, dühös, vagy egy rossz mondatra attól, hogy valaki másnak is tönkretegyem a napját.

A keze laposan landol a mellkasomon, mielőtt