Rögtön ezután egy másik hang is felcsendült, a hitetlenkedéstől élesen: – Fenség... miért öleli őt így?

Blanche habozás nélkül átfurakodott a tömegen, és előresietett.

Amit a saját szemével látott abban az elegáns tóparti pavilonban, attól majdnem összeesett.

Evander magához szorította Corint, és az ölelés egyáltalán nem tűnt kölcsönösnek.

Forgott vele a világ. A vér a fejébe tódult. Megtántorodot