Gwen légzése fokozatosan megnyugodott, bár egy csipetnyi sértődöttség még megmaradt a hangjában. Szipogott, és azt motyogta: "Azt mondtad, nem lesz olyan vészes... A térdeim annyira megdagadtak, hogy napokig járni sem tudtam. Még mindig fájnak, ha megnyomom őket..."

Mavis arckifejezése ismét megkeményedett, és könnyedén homlokon pöccintette Gwent. "Megérdemelted. Az a büntetés nem azért volt, hogy