Edgar számára a lány szavai olyanok voltak, mint egy vékony, hegyes tövis.

Nem voltak hangosak, sem erőszakosak, de elég élesek ahhoz, hogy mélyre hatoljanak és ott is maradjanak.

Nem tudta, milyen arcot vágjon. Mereven összekulcsolta a kezét, és illedelmesen meghajolt.

„Köszönjük a vendéglátást és az útmutatást. Mi most távozunk.”

Oriana aprót bólintott. „Vigyázzanak magukra hazafelé.”

Edgar csak